Bélyegújdonságok

Somlai Orsolya, a Magyar Posta Zrt. postai értékcikk kibocsátási munkatársa a következő bélyegújdonságokról tájékoztatta szerkesztőségünket.

Két új címlettel bővül az Idegenforgalom bélyegsorozat

A filatéliai újdonságok két hazai oktatási intézmény, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum és a Debreceni Egyetem alapításának centenáriumát köszöntik. A bélyegképeken a két intézmény épülete látható. A bélyegek Domé Eszter grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomdában készültek.

A Puskás Tivadar Távközlési Technikum a Magyar Királyi Posta 1912-ben alapított Műszerész Tanonciskolájából nőtt mára az ország legjelentősebb középfokú távközlési intézményévé. Az első távíróvonal 1847-ben épült ki Pozsony és Bécs között és 1881-ben építették ki a Puskás fivérek (Tivadar és Ferenc) az első budapesti telefonközpontot és a telefonhálózatot. Ez a fejlődés sürgette a hazai szakemberképzés megoldását. Kolossváry Endre, az első postamérnö-kök egyike kezdeményezte 1910-ben a Posta ipari szakiskolájának megszervezését. Két év alatt készült el a Ferencvárosban, a Gyáli úton a háromszintes neobarokk stílusú iskolaépület, melynek tervezője és kivitelezője Fleischl Róbert építész volt. A Magyar Királyi Posta Műszerész Tanonciskolája 1912. október 24-én kezdte meg működését. A II. világháborút követő változások és későbbi fejlesztések, korszerűsítések eredményeként a Puskás Tivadar Távközlési Technikum a 60-as évek elejére az ország híradástechnikai színvonalát reprezentáló, a szakmai képzés számára korszerűen felszerelt iskola lett.
Forrás: puskas.hu

1912 - a Debreceni Egyetem jogelődjének - a Debreczeni Magyar Királyi Tudományegyetem megalapításának éve, de a város felsőoktatásának gyökerei a XVI. századig nyúlnak vissza. 1538-ban alapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely hosszú évszázadokon át játszott jelentős szerepet a magyar oktatás és kultúra fejlesztésében. 1912-ben gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszterségének idejében a XXXVI. törvénycikk elfogadásával két egyetem felállítását mondta ki az országgyűlés, az egyiket Pozsony, a másikat Debrecen székhellyel. Debrecen városa a Nagyerdőn hatalmas területet ajándékozott az egyetemnek, így 1918-ban IV. Károly király felavathatta az újonnan alapított Orvostudományi Kar központi épületét. Az intézmény 1921-ben vette fel gróf Tisza István, az 1918. október 31-én mártírhalált halt államférfi, volt miniszterelnök, a Református Kollégium egykori diákjának nevét, így az egyetem elnevezése Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemre változott. A húszas években kezdték építeni és 1932-ben avatták fel az egyetem központi épületét, amely a Parlament és a Budavári Palota építése után az ország harmadik legnagyobb beruházása volt. Mára az ország legrégibb, folyamatosan működő felsőoktatási intézménye 15 karával, 25 doktori iskolájával hazánk vezető kutatóegyetemei közé tartozik.
Forrás: centenarium.unideb.hu

Két címlettel bővül az Egészségturizmus - Gyógyfürdők forgalmi bélyegsor

A bélyegek a budapesti Király és Rudas Gyógyfürdő jellegzetes külső és belső részleteit ábrázolják. Az alkalmi borítékok és bélyegzők grafikáját a fürdőkhöz kapcsolódó kompozíció díszíti. A kiadványok Hajdú József művészfotóinak felhasználásával, Svindt Ferenc grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomdában készültek.

A Király gyógyfürdő (Budapest II. ker., Fő u. 84.) építését 1565-ben Arszlán budai pasa kezdte meg és utóda, Szokoli Musztafa fejezte be. Nem volt és ma sincs közvetlen melegvíz-bázisa, mivel a törökök a forrásoktól távol, a várfalon belül építették a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége. Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács Fürdő környékéről biztosították.
Buda visszafoglalását követően 1796-ban, a fürdő a König család birtokába került, ők építették át mai formájára, ötvözve a régit az újjal, megőrizve műemlékvoltát. A fürdő magyarosított nevét is a családról kapta. A II. világháborúban a fürdő megrongálódott, teljes felújítására 1950-ben került sor.
4 medencével várja a gyógyulni vágyó közönséget. Vize nátriumot is tartalmazó kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős. Alkalmazása javasolt ízületek degeneratív betegségei, idült és félheveny ízületi gyulladások, porckorongsérv, gerincdeformáció, idegzsábák, a csontrendszer mészhiánya és sérülés utáni állapotok esetén.

A Rudas gyógyfürdő (Budapest I. ker., Döbrentei tér 9.) 1566-72 közötti felépítése Szokoli Musztafa budai pasa nevéhez köthető. Ún. ilidzsa típusú fürdő (termálfürdő) volt, amely a források vizének hasznosításával épült. Épületének magja a török fürdő nyolcszögletű medencéje és nyolc oszlopos medencetere. Az oszlopokra támaszkodik a felülvilágítókkal áttört félgömb kupola. A kupolatér négyzet alaprajzú tér, sarkain negyed gömb kupolákkal, alattuk sztalaktit boltozattal, amely a török építészetre jellemző lépcsőzetes kialakítással készült.
Török-kori neve a „Zöld oszlopos fürdő”, melyet a régészek szerint a ma már nem álló zöld oszlopról kaphatott. Jelenlegi nevére több vélemény is felvetődött. A lehetséges változatok egyike, hogy a kompkikötő rúdjáról kapta a nevét, mások szerint a környéken élő rácok által használt Rudna ilidzse (ásványos fürdő) névből alakult ki a Rudas elnevezés.
A 2004-ben megkezdett átépítési munkálatok nagymértékben érintették a fürdőt. Ma már hat gőzmedencével és egy uszodával várja a gyógyulni és felfrissülni vágyókat. Vize nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos, radioaktív hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős. Javasolt ízületek degeneratív betegségei, idült és félheveny ízületi gyulladások, porckorongsérv, idegzsábák és a csontrendszer mészhiányos állapotainak kezelésére.
Forrás: budapestgyogyfurdoi.hu

Alkalmi bélyeg Karády Katalin és Várkonyi Zoltán emlékére

A Magyar Posta jeles magyar előadóművészek sorozatának legújabb darabjai Karády Katalin színésznő, énekesnő és Várkonyi Zoltán színész, filmrendező, színigazgató születésének 100. évfordulójára emlékezik. A kiadványok Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomdában készültek. A bélyegsorozatot Bakati Gábor vezérigazgató-helyettes bocsátja forgalomba a Kecskeméti Katona József Színházban tartandó Színházi Világnapi Gála alkalmával.

Karády Katalin színészi tanulmányait követően 1939-41 között a Pesti és a Vígszínházban lépett fel. Már első mozifilmje, a Halálos tavasz bemutatása után a kor ünnepelt dívája lett. Kilenc év alatt húsz filmfőszerepben láthatta őt a közönség. A német csapatok bevonulását követően dalait letiltották és 1944-ben kémkedés vádjával a Gestapo le is tartóztatta. A legnehezebb időkben is ember tudott maradni, vállalva az életveszélyt, zsidó gyerekeket mentett meg a biztos haláltól. Humanista nagysága előtt 2004-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ Igaza kitüntetéssel tisztelgett. 1945-48 között az Operettszínház foglalkoztatta még, de a kommunista hatalom ellehetetlenítette, 1949-től pedig be is tiltotta filmjeit és többé színházban sem léphetett fel. 1951-ben végleg elhagyta Magyarországot. Salzburg, Svájc és Brüsszel után São Paulóba költözött, majd 1968-ban New Yorkban telepedett le. Bár vállalt néhány fellépést, és lemezei is jelentek meg, haláláig visszavonultan élt.

Várkonyi Zoltán Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész; színész, filmrendező és színházigazgató Ódry Árpád és Kiss Ferenc tanítványaként végzett 1934-ben a Színiakadémián. 1934-41 között a Nemzeti, 1941-44 között pedig a Madách Színház tagja volt. A háború alatt a színpadról letiltották, és származása miatt menekülnie kellett a Gestapo elől. A háború után 1945-től a Művész Színház igazgatója. 1950-62 között a Nemzeti Színház művésze, és három évadon keresztül a Magyar Néphadsereg Színházának főrendezője. 1962-ben a Vígszínház főrendezője, majd 1971-től egészen haláláig igazgatója. Filmszerepeivel párhuzamosan rendezőként magyar klasszikus filmek sorát forgatta le. 1949-től tanított a Színész Akadémián (később Színház és Filmművészeti Főiskola), 1972-től egészen haláláig rektorként vezette az intézményt.
Forrás: szineszkonyvtar.hu - hu.wikipedia.org

Budapest, 2012. március 23.

Perkáta Online (HCJD & HLSZ)