Húsz év...

Perkáta - Párizs - Saint-Maximin (Franciaország) - 20 év nem nagy idő, ha egy falu vagy egy város életében nézzük, de bizony hosszú idő, az emberi élet viszonylatában. 20 év alatt felnőtt egy új generáció, és nálunk kiteljesedett egy testvértelepülési kapcsolat is.
Perkáta és Saint Maximin között már 20 éve járnak rendületlenül a buszok, és viszik a kíváncsiskodókat, érdeklődőket, jó ismerősöket, barátokat. Ez a kapcsolat olyan lehetőségeket nyitott meg a perkátai emberek számára, amely nagyon kevés magyar embernek adatik meg.
A 20 év alatt megismerhettük egymás hétköznapjait, ünnepeit, kultúráját és konyháját, kirándultunk, játszottunk, zenéltünk, sportoltunk, de már főztünk is együtt.
Az évek alatt minden perkátai embernek volt lehetősége bekapcsolódni, vagy ha akarta csak belepillantani ebbe a nemzetek közötti barátkozásba. Ki-ki annyit vállalt be a kapcsolattartásból amennyit akart, olyan mértékben vett részt a rendezvényeken amennyire ideje vagy lehetőségei engedték.
A rendszeres baráti látogatásokon kívül, voltak szakmai programok, mint például a két pedagógus delegáció utazása, a sportolók több alkalommal megrendezett focitornája, a gyermekek táboroztatása, a kistérségi gazdasági-kulturális szakemberek találkozói. Részt vettünk több gasztronómiai kiállításon, kőnapon, különböző megnyitókon, avatásokon, és a felsorolás még korántsem véges. A minden évben megérkező „francia-turka” hosszú évek óta segít a perkátai rászorulóknak, illetve az ezekből befolyt adományok segítettek gyermekprogramok finanszírozásában is. Érdekes lenne kiszámolni hány ezer doboz ruha cipő került már kiosztásra a kastélyban. A ruhákon kívül több kartonnyi játék, puzzle és plüssállat került az óvodába, az iskolába, a Baba-klubba és a családokhoz.
A francia télapó 15 év alatt szintén több ezer csomaggal ajándékozta meg Perkáta minden óvodását, iskolását, a pedagógusokat, az önkormányzat dolgozóit, illetve a Nyugdíjas klub tagjait.
Hány olyan falu lehet ma Magyarországon, ahol a lakosok közül minden nyolcadik-tizedik ember látta az Eiffel tornyot, ismerősként üdvözli a Szajnát, ízlelte a helyben sütött crepe suzette-t, és eredetiben látta a francia impresszionistákat. Azok az emberek, akik az utazást nem vállalták, azok is bepillanthattak a francia emberek életébe, Franciaország kultúrájába, gasztronómiájába, a francia barátaink illetve a Francia Klub által szervezett kiállításokon, kóstolókon vagy az újságcikkek és a kiadványok által.
Nagy lehetőség van a kezünkben a kapcsolat másik oldalát tekintve is. Minden egyes alkalommal, amikor Franciaországban járunk, vagy valamilyen formában megmutatjuk magunkat, akár a Saint Maximin-ban járó embereknek, akár a Perkátán megforduló francia barátainknak, nem csak Perkátát, de Magyarországot, a magyarságot képviseljük. Jó lehetőséget ad ez számunkra, hogy Európa egy másik szegmensébe vigyük el jó hírünket, évezredes kultúránkat, szokásainkat, hagyományainkat. Ez azonban nagy-nagy felelősség is egyben. Az egyes emberek, illetve az önkormányzat felelőssége is.
Magyarországon több száz bejegyzett testvértelepülési kapcsolat van, azonban úgy gondolom, hogy ezek nagy része csak papíron létezik, esetleg protokolláris szinten működik. Az a valódi, sokszínű, a lakosság egészét valamilyen szinten érintő együttműködés, nagyon kevés lehet . Bármerre járok és mesélek programjainkról, lehetőségeinkről, ámulva és irigykedve hallgatják az emberek.
Köszönet az úttörőknek, az elsőknek, akik fejében ez az ötlet húsz évvel ezelőtt megteremtődött, köszönet a sok szervezőnek, a sok dolgos kéznek, akik mindezt a gyakorlatban megvalósították, 20 éven át megőrizték, továbbfejlesztették.
A mi feladatunk, ezen kapcsolatok fenntartása, hagyományainak megőrzése, és továbbörökítése a jövő számára.
Ehhez elengedhetetlen, hogy egyre több fiatal ismerje meg barátságunk történetét, illetve kapjon kedvet kihasználni ezt a különleges lehetőséget. Lassan át kell adnunk egy fiatalabb generációnak a megszerzett tapasztalatainkat. Ehhez kívánok minden szervezőnek jó egészséget, sikeres munkát, sok örömteli percet, a két település lakosainak pedig bátorságot, hogy használja ki ezeket a vissza nem térő lehetőségeket.
Kívánom, hogy szülessen még több mély barátság, jellemezze még több boldog együtt eltöltött perc az elkövetkező éveket is!

Nagy Rita

Korabeli képek...