Hétvégi vidámság

Szabó Terézia írónőnek köszönhetően Hétvégi vidámság címmel egy sorozatot indítottunk immáron két hete.
Az általa küldött gyűjteményből először egy szolgáltatóházban, majd rá egy hétre a munkahelyeken hallottakból szemezgettünk. Most bementünk az iskolák falai közé, s az ott hallottakból állítottunk össze egy válogatást az írónő kollekciójából.
Reméljük, írásai kedvező fogadtatásban részesülnek továbbra is! Fogadják azokat szeretettel!

Jó szórakozást kívánunk!

Perkáta, 2017. január 15.

Perkáta Online (HCJD & HLSZ)

Iskolai vidámságok

Matematikaórán

- Dani! Hetek óta rosszak a házi feladataid. Küldd be apukádat, beszélnem kell vele!
- És mit tetszik neki mondani? Azt, hogy ezután ne segítsen?

Irodalomórán

- Már csak egy dolgozat maradt. A név... lássuk csak... olvashatatlan.
- De tanár néni kérem! Az én nevem Kovács.

Fizikaóra végén

- Mi előtt kicsengetnek, Bence össze tudnád foglalni, mit tanultál a mai órán?
- Őőő... Hmm... Én semmit.
- Hogyhogy?
- Én egész órán a tanár bácsit hallgattam...

Nyelvtanórán

- Gergő! Kivételesen nagyon szép fogalmazást írtál a kutyádról, csak az a baj, hogy szóról-szóra megegyezik az ikertestvéredével. Szerinted ezek után mire gondoljak?
- Arra, hogy Zsoltit is meg kell dicsérni.
- Nem egészen így értettem a kérdést. Mivel magyarázod az egyezőséget?
- Azzal, hogy ugyanarról a kutyáról írtunk.

Technikaórán

- Gyerekek! Tudja valaki, hogyan lehet elkerülni, hogy a kalapáccsal az ujjunkra üssünk?
- Megkérjük a társunkat, fogja meg a szöget.

- Gyerekek! Ki írta a falra, hogy hülye a tanár?
- ...
- Robi! Te voltál?
- Igen, én.
- Szégyelld magad! De azért örülök, hogy megmondtad az igazat.

- Petike! Hogy nézel ki? Mit szólnál, ha én egyszer ilyen maszatosan jönnék órára?
- Tanító néni kérem, én azt nem merném kimondani.

- Mit mondtál Tomi?
- Semmit.
- Ne füllents! Láttam, hogy mondtál valamit Zsófinak.
- Megkérdezte, üzent-e valamit a nővérem, én meg mondtam, hogy semmit.

Szabó Terézia