Gondolataim a karácsonyi csomagok kapcsán...

Először 2017. december 14-én számolt be szerkesztőségünk arról, hogy karácsonyi csomagban részesül a nagyközség „szépkorú” lakossága. Azért az idézőjel, mert jogilag nem állja meg a helyét az állítás, de ez most mellékes. Ez a híradás felkerült a hírportál Facebook-oldalára is. Köztudott, hogy ott lehet megjegyzéseket tenni. Volt, aki azt tudakolta, hány éves kortól kapnak csomagot az idős emberek? Hozzátette, hogy 2016-ban volt olyan 72 éves helyi lakos, aki nem részesült csomagban. Szerkesztőségünk tagjai előtt nem volt ismert a válasz, ezért még a cikk megjelenése napján írtam Somogyi Balázs polgármesternek, feltéve neki a kérdést és annak okát, azaz az elmaradt csomag tényét. Már-már kezdtem lemondani válaszáról, amikor december 19-én beesett a szerkesztőségi postaládába a levele. Korrekt válaszát még ezen a napon közreadtuk. Egyúttal nyomozni kezdtem, hogy ki az a 72 éves perkátai polgár, aki nem részesült csomagban tavaly, mert segíteni akartam, mert erre is rákérdezett a falu első vezetője, de jómagam a választ, azaz illető nevét nem tudtam. Sikerült telefonon megtudnom még a levél érkezésének napján, hogy kiről van szó. Megköszönve a polgármesternek abbéli válaszát, hogy kik jogosultak karácsonyi csomagra, egyúttal megírtam a csomagban nem részesülő nevét. Úgy gondoltam, ha már segítek neki, akkor majd megköszöni azt nekem. Elöljáróban megjegyezném, hogy tegeződünk a polgármesterrel, tehát nem udvariatlanságról van szó! December 20-án megkaptam a nem várt válaszát, a 72 éves polgár neve helyett csak „xyz”-t írok, mert nem az ő neve a lényeges, hanem a válasz stílusa, szó szerint (egy betűelütés kiszedésével) idézem:

„Számomra nagyon furcsa, hogy te intézkedsz xyz helyett. Nem volt tudomásom arról, hogy átvette-e a csomagot, de arról viszont van, hogy nem tartózkodik minden nap a településen. Jó lett volna, ha ő szól nekünk ebben az ügyben és nem egy évvel az esetet követően. Még szerencse, hogy ebben az évben átvette a csomagot. Kérlek, hogy a továbbiakban kérd meg a hozzád fordulókat, hogy nyugodtan keressenek engem az ügyeikkel!”

Nekem nem tetszett a polgármester válasza, ezért szinte azonnal reagáltam mondataira:

1. Számomra nagyon furcsa, hogy köszönetnyilvánítás helyett letolásban részesültem.
2. Számomra nagyon furcsa, hogy magyartanár létedre nem tudsz különbséget tenni az intézkedés, a tájékoztatás, illetve a közvetítés szavak között. Én tájékoztattam a lakosságot a karácsonyi csomagról, azzal kapcsolatban nem intézkedtem.
3. Számomra nagyon furcsa, hogy nem tudtál a tavalyi csomag át nem vételéről, elvégre Te mindent jobban tudsz a faluról, az ott-történtekről - csak idéztem egy korábbi leveledből.
4. Számomra nagyon furcsa, hogy idén ellenőrizni tudtad a karácsonyi csomag kézbesítését xyz részére, tavaly nem.
5. Számomra nagyon furcsa, hogy polgármester létedre nem érdekel a falu sorsa, lakosságának reakciói, azaz nem olvasod a „Perkáta Online - a falu harsonája” Facebook-profilját. Amennyiben olvastad volna, akkor most nem vádolnál intézkedéssel, mert ott olvastam én is. Miért kellett telefonálnom? Azért, mert Te „felhatalmaztál” erre! Azért telefonáltam, mert nem az érintett kommentelt, hanem a nevében írták be, amit... A kommentelőt kellett felhívnom, aki készségesen megmondta nekem xyz nevét. A beírás most is olvasható a Facebookon.
6. Számomra nagyon furcsa, hogy Te rákérdeztél az adott névre, azt én megírtam Neked, amit Te intézkedésként kezeltél, nem pedig közvetítésnek.
7. Számomra nagyon furcsa, hogy Te arra kérsz, hogy a továbbiakban Hozzád irányítsam azokat, akik nekem panaszkodnak. Ezt nem tudom megígérni, mert még azt is intézkedésnek vennéd.

December 22-én érkezett meg a polgármester válasza. Ennyi volt (szó szerint):

„Áldott Karácsonyt és nyugalmasabb 2018-as esztendőt kívánok neked és szeretteidnek!”

Levelezésünk lezárásának szánva a fenti képeslapot küldtem Somogyi Balázs polgármesternek.

Budapest-Perkáta, 2017. december 25.

Vigh György

Illusztrátor: a cikk szerzője

A kép forrása: Kováts Gyula