Megmentett örökség - Kincsek Európa szívéből

Különleges kiállításnak ad helyszínt 2012. június 13-tól a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma. A Magyar Régész Szövetség és a múzeumi intézményrendszert eddig összefogó Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége „Megmentett örökség - Kincsek Európa szívéből” címmel mutatja be az elmúlt 15 év - elsősorban a nagyberuházásokhoz kapcsolódó - régészetének legjelentősebb leleteit.
Ezzel a tárlattal eredetileg a képviselőknek kívántak üzenni, ezért idén április 20-27. között először a Parlamentben mutatkozott be az ország minden részéből összeválogatott anyag. A szakmai szervezetek arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy megalkotható egy olyan örökségvédelmi törvény is, amely a beruházások támogatása mellett a régészeti értékek védelmét is biztosítja. Az egy hétig tartó parlamenti kiállítás rövidtávon nem hozott sikert, mert az Országgyűlés a régészeti kutatásokra hátrányos törvénymódosításokat fogadott el.
A vándorkiállítássá fejlesztendő rendezvény célja - olvasható a múzeum honlapján -, hogy kifejezze, Magyarország múltjának tárgyi emlékei társadalmunk közös öröksége. A gazdasági beruházások óhatatlanul is érintik régészeti örökségünk ismeretlen, feltáratlan értékeit.
A kiállításon bemutatott több mint 150 egységnyi lelet legtöbbje különleges ritkaság, némelyik előkerülése szinte csodának tekinthető. Ilyen például a Balatonlelle mellett talált, bronzból készült hun áldozó üst, amelyhez hasonló mindössze néhány darab ismert az országban.
A tárlat 8000 év történelméről ad áttekintést, a Kárpát-medence első telepesei korától egészen a török hódoltság idejéig. A tárlókban többek között látható egy szinte ép állapotban megtalált hun áldozati üst, a szanki tatárjárás kori kincslelet, és a tavalyi év során előkerült honfoglaláskori, aranyozott ezüst tarsolylemez is.
„A kiállítás egyik legfontosabb része a régészetet támogató civilek által megtalált és civil összefogás segítségével megmentett tárgyakat bemutató tárlók. A helytörténet iránt elkötelezett polgárok áldozatkészsége nélkül ezek az értékes és látványos leletek ma nem lennének mindenki számára hozzáférhetők. Az ő fellépésük és kitartásuk ad számunka ösztönző erőt az örökségvédelmi törvény módosítása kapcsán. A kiállítás ezen részével előttük tisztelgünk és fejezzük ki köszönetünket.” - jegyezte meg Lassányi Gábor.
A kiállítás anyagát a megyei múzeumok, városi fenntartású intézmények, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ, a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem adták kölcsön, jó példát adva a szakmai összefogásról. A meglehetősen rövid idő alatt szervezett kiállítás a szakemberek elkötelezettségét is mutatja, akik nem csak megmenteni szeretnék kulturális értékeinket, de bemutatásukat, és az ismeretterjesztést is fontosnak tartják.
A kiállítással párhuzamosan egy nagyon színvonalas kiadvány is készült, amely 16 oldalon keresztül, blokkokba foglalva, szöveges és képes ízelítőt ad a fővárosi tárlatról, annak jelentőségéről.
Az időszaki kiállítás 2012. augusztus 5-ig tekinthető meg a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában (Budavári Palota, Szent György tér 2., E épület) hétfő kivételével minden nap 10-18 óra között. Nem kell feltétlenül Budapestre utazniuk azoknak, akik szeretnék megnézni a régészek által talált kincseket. Bár, a pontos helyszínek és időpontok még nem ismertek, az már biztos, hogy a leleteket a főváros után először a szombathelyi Iseumban állítják ki, majd később Szegeden, Nyíregyházán, Kecskeméten és Szekszárdon. Arról nincs információnk, hogy Perkátára valaha is eljut-e ez a kiállításanyag...

Budapest, 2012. július 6.

Perkáta Online (HCJD & HLSZ)

A parlamenti kiállítás megnyitója (videó)

A parlamenti kiállítás kiadványa (pdf)

A parlamenti kiállítás alkalmából megjelentetett kiadvány innen letölthető pdf állományként a mellékelt borítóra kattintva. Olvasásához Adobe Reader vagy Foxit Reader ajánlott! Forrás: http://megmentettorokseg.hu/

Képek a kiállításról

A képeket Vigh György készítette.

Útban a vármúzeumhoz...



A Budapesti Történeti Múzeum bejárata



A kiállítás molinója



A kiállítás „kapujánál”















4.01 Hun bronzüst (Kr.u. 5. század)
A különleges értéket képviselő bronzüstöt megrongálódása után is gondosan, textilbe csavarva rejtették el. Ez a hatodik ép bronzüst a Kárpát-medencéből, de csak az első, amelynek lelőkörülményei is ismertek (Balatonlelle-Rádpuszta, a 67-es út megelőző feltárásából).





10.01 Római kori mennyezetfestmény(Kr.u. 2-3. század fordulója)
Az Andromedát és Pegasost ábrázoló festmény egy római polgárház egyik helyiségében díszítette a mennyezet közepét. Az összedőlt épület omladékát a római kori Brigetio területén, a mai Komárom mellett folyó ásatások hozták napvilágra. A mennyezetfestmény az égi szférákat ábrázolja, középen a medaillonban a legfelsőbb szféra két szomszédos csillagképe,
az Androméda és a Pegasos jelenik meg.
Az ábrázolás magas művészi színvonalának, a korszerű feltárási módszereknek, valamint a gyors és szakszerű restaurálásnak köszönhetően a falfestmény nemzetközi hírnevet szerzett. A kutatások az ELTE Régészettudományi Intézete és a komáromi Klapka György Múzeum együttműködésével folynak.

A perkátai vonatkozású képek

Az alábbi képeken látható tárgyakat a Perkátát elkerülő út nyomvonalán folytatott megelőző feltárás során találták a Nyúli-dűlőben. A képeket Vigh György készítette.

6.03 Bizánci-balkáni ízlésű ezüstveret (14. század)
Kun ízlésvilághoz köthető, egykor textilre vagy bőrre felvarrt dísz.



6.07 Madár alakú, aranyozott ezüst kisplasztika, valószínűleg tűfej (Középkor)
Az Árpád-kori falu területén előkerült kis dísztárgy. A tű a madáralak lába alatt eltört, tulajdonosa ezért veszíthette el.



6.09 Bizánci-balkáni ízlésű ezüstveret (14. század)
A kun sírokból előkerült feliratos övcsatok a középkori Magyarországon készültek. Az egyiken Szűz Máriának, Magyarország patrónájának neve olvasható.



6.10 Bronz övcsat (Késő középkor)
Gótikus ízlésű övcsat a kunok temetőjéből.



6.10 Bronz övcsat (Késő középkor)
Gótikus ízlésű övcsat a kunok temetőjéből.



6.11 Ezüstgyűrű (Középkor)
Egy középkori temetőből származó ezüstgyűrű.



6.11 Ezüstgyűrű (Középkor)
Egy középkori temetőből származó ezüstgyűrű.



6.04 Üvegpaszta-gyöngyös bronzfülbevaló (Árpád-kor)
Az elhunyt jobb kulcscsontja fölött került elő. A hajfonatot díszíthette, amelyet temetéskor a halott mellkasára hajtottak.
6.06 Sztyeppei ízlésű ezüstfülbevaló (14. század)
Díszes pártában eltemetett kun leány egyik fülbevalója. Ez a fülbevalótípus a korabeli magyar lakosság körében nem volt divatban, így egyértelműen a kun népességhez köthető.
6.12 Lemezgömbös ezüstfülbevaló (Középkor)



6.13 Préselt rézlemezből készült, vésett körmeneti kereszt korpusza
(13. század közepe-vége)
Az „égi Királyként” ábrázolt Jézus-alak eredetileg aranyozott volt, majd ón-ólom bevonatot kapott. Fején háromágú korona. A templom hosszan használt kegytárgya volt, mivel csak Mátyás uralkodása idején (1458-1490) került be a feltöltött kerítőárokba.
Balra középen: 6.08 Füstülő bronz függesztője (Középkor)
Az egykori templom gótikus ízlésű kegytárgyai közé tartozott.



6.18 Csontnyelű vaskés és tokjának maradványai (15. század)
A szépen kidolgozott vaskés tokjával együtt került a sírba. Valószínűleg az elhunyt övéről lógott le, ahogy azt életében ia viselte. A faragott csontnyél és az egykor értékes tok tehetős családra utal.



6.19 Mázas díszű kiöntőcsöves korsó (15. század)
A feltehetőleg szoptatós edény egy pártában eltemetett kislány sírjából került elő.



6.19 Mázas díszű kiöntőcsöves korsó (15. század)
A feltehetőleg szoptatós edény egy pártában eltemetett kislány sírjából került elő.



6.20 Csont övkészlet (13. század közepe)
A csontfaragványok egy díszes, úgynevezett pártaövről származnak.
Bal oldalon alul: 6.18. Csontnyelű vaskés és tokjának maradványai.
Jobb oldalon fent: 6.17 Vassarkantyú (12-13. század)
Egy feleségével kézen fogva eltemetett férfi jobb lábán előkerült,
késő Árpád-kori sarkantyú.



6.21 Korsó és fazék (11. század)
Ritkaságnak számító, kora Árpád-kori edényégető kemencéből származó edények, melyek valószínűleg az utolsó égetésből maradtak meg.