Néhány gondolat a szombati sakkversenyről

Balról jobbra (elöl): Kovács Krisztián (IV. helyezett) csatázik Jánoshalmi Attilával
(I. helyezett)

Az idén nyáron megrendezett sakkverseny a motoros és gasztronómiai fesztivál keretei között zajlott. Így a rendezvény által több érdeklődőt vonzhatott, és a hangulat is még jobbra sikerült. Az elején az élményt megalapozta a háttérben induló nagyteljesítményű motorok morajlása, miközben a hangfalakból üvöltött a hard rock zene.

A szokásos körmérkőzéses rendszer állt fenn, mindenkinek lehetősége nyílt bizonyítani, és a 25 perces időkeret is egyenlőbbé tette az esélyeket. A létszám 12 emberből állt, velem együtt. Az egyetlen csalódást nekem az okozta, hogy sokan nem jöttek el, akikre számítottam, főleg, hogy a legtöbbjük dobogóesélyes lett volna. A pontozásokat kivételesen nem én végeztem, hanem kedves szervezőtársam Jákli Dóra. Az órákat is ő állította be és húzta fel. A segítsége által rengeteg időt tudtunk megspórolni, és gördülékenyebben ment az adminisztratív rész. Nem kellett félbehagynom a játszmáimat és odajönniük hozzám bemondani az eredményeket. Az első körben szinte mindenki egyszerre „támadta le”, és ez egyből feladta őneki a leckét, de ügyesen megbirkózott a feladattal és hamar belejött. A nevezők nagyrészt hobbijátékosokból és gyerekekből álltak. Nagy volt a lelkesedés, senki sem szállt ki közben. A magam részéről az egyetlen nehéz ellenfelem Jánoshalmi Attila volt, aki meg is nyerte a versenyt, és ezáltal én lettem a második. Velem játszott utoljára, és egy igen izgalmas partiban mérhettük össze sakktudásunkat. Az összes időnk elment, majdnem 50 percig tartott a teljes játszma. A fordulópontnál két lehetséges lépés közül a rosszabbikat választottam és onnantól kezdett a javára billenni a mérleg, és végül felülkerekedett.

Tulajdonképpen „sajnos” most sem csalódtam benne. Ő egy leigazolt, profi sakkozó, magas értékpontszámmal. Nekem jelenleg ritkán van alkalmam élőben sakkozni, és leginkább csak számítógépen van rá lehetőségem, ami közel sem olyan jó. A teljes verseny gyakorlatilag három óra alatt lezajlott, de számomra ez is csak perceknek tűnt. Mindenki elégedett volt a körülményekkel. A készletek és az órák, amikkel játszottunk mind a gyűjteményem részei. Az első három helyezettnek járó serlegeket a fesztivál szervezői biztosították, amiből a másodiknak járót én vihettem haza, a harmadikat pedig egy székesfehérvári fiatalember.

Köszönöm a segítséget mindazoknak, akik közreműködtek a verseny előkészítésében, lebonyolításában, valamint a játékosoknak a részvételt!

Perkáta, 2014. augusztus 4.

Csordás Péter

Fotó: Vigh György

A verseny résztvevői a végeredmény szempontjából

1. Jánoshalmi Attila
2. Csordás Péter
3. Hollósi Tibor
4. Kovács Krisztián
5. Czirák Ferenc
6. Pavlicsek Imre
7. Pavlicsek Patrik
8. Pavlicsek Dániel Zsolt
9. Puer Zoltán
10. Vigházi Roland
11. Hethési Tímea
12. Vigházi Zétény

Vigh György képei

Tovább a Facebookra >>

Jákli Dóra és Csordás István képei

Tovább a Facebookra (Jákli Dóra képei) >>

Tovább a Facebookra (Csordás István képei) >>