Kis kockákra vagdosták Viktória királynőt

Május 6-a van. 1840-ben ezen a napon jó néhány brit azzal volt elfoglalva, hogy ollóval vagdosta ki a királynő portréját. Azonban nem valami tömeges pszichózisról vagy nemzeti társasjátékról volt szó, csupán arról, hogy május 6-án kezdték el használni az első postabélyeget, aminek még nem voltak perforáltak a szélei, így le kellett vágni a bélyegívről. Ez volt a világ első bélyege, így Anglia elnyerte a jogot, hogy az általa kiadott bélyegekre nem kell ráírnia az ország nevét, elég az épp hatalmon lévő uralkodó arcképét - akár csak jelzésszerűen feltüntetni. A Black Penny nem túl meglepő módon egy pennyt ért és fekete volt: az ifjú Viktória királynőt ábrázolta sötét háttérrel.

Nagy Britannia királynőjének azonban más dolga is akad azon kívül, hogy bélyegekhez adja a nevét, illetve a képét. Például meg kell jelennie mindenféle megnyitókon. Ezzel volt elfoglalva II. Erzsébet 1994. május 6-án: e napon adták át a Csalagutat. A Franciaországot Angliával összekötő alagút terve egyébként már Viktória királynő uralkodása előtt felmerült, aztán később, 1880-ben neki is fogtak az építésnek, de a dolog abbamaradt. A Csalagút a világ leghosszabb alagútja, a modern világ hét építészeti csodájának egyike. A csatorna-alagút többek között szerepel a Mission Impossible című filmben is. A vonatkozó vonatüldözéses jelenetet azonban elég lehetetlen módon intézték el: a filmben egy dupla vágányú alagút szerepelt, villamos felsővezeték nélkül, míg a Csalagút 2×1 vágányos alagút, felsővezetékkel.

Lépjünk vissza Viktória Nagy-Britannia és Írország királynőjéhez, India császárnőjéhez és az ő alattvalóihoz. Illetve egy alattvalóhoz: Rabindranath Tagorehoz, aki éppen 150 éve született Kalkuttában, és aki 17 évvel később Angliába érkezett jogot tanulni. A gazdag indiai családból származó ifjút azonban jobban érdekelte az irodalom és a művészet. Azt nem lehet tudni, hogy számolt-e a következményekkel, de 1913-ban megkapta az irodalmi Nobel díjat. Tagore írta egyébként az indiai himnusz zenéjét és szövegét is. Az indiai költő 1926-ban több hetet töltött el Balatonfüreden, gyógyvízzel kúráltatta magát. Egy hársfát is ültetett az azóta a nevét viselő sétányon. A hindu legenda szerint, aki idős korában hársfát ültet, az megéri a fa kilombosodását.

1856-ban e napon született Sigmund Freud pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalkotója. Ne merüljünk mélyre azonban a tudattalanban, illetve a tudattalannal kapcsolatos elméletben. Nagyvonalakban összefoglalva arról van szó, hogy Freud szerint sok mindent elfojtunk magunkban, amelyek ennek ellenére nagy hatással vannak a viselkedésünkre. A tudattalan gondolatok, emlékek neurózist, lelki problémákat okoznak, de ezek felszínre hozásával meg lehet gyógyítani a pácienst. Freud elméletét életében és halála után is sokan vitatták, de általában a modern pszichológia legnagyobb hatású alakjának tartják.

Nem sokkal e szavak elhangzása után az Egyesült Államokban ezrek rémültek halálra. A médiatörténeti eseménnyé vált 1938-as világok harca című rádiójátékról van szó, amelyet Orson Welles társulata adott elő. Hiába hívták fel a figyelmet az adás előtt és közben is arra, hogy fikcióról van szó, az ország több pontján pánik tört ki, mert azt hitték, valóban megérkeztek a Földre a marslakók. 1915. május 6-án született Orson Welles egyébként a meg nem értett zseni tipikus figurája. Aranypolgár című filmje például értetlenséget és anyagi csődöt hozott számára, de 2002-ben például a világ neves rendezői és kritikusai minden idők legnagyobb filmjének választották.

Fekete-Tóth Eszter (Klubrádió)