Világhódító útra indulhat Rendőr Robi

Vörös Ferencné Mónika: A legelső Robi és Ricsi bábut nagy becsben tartom, hiszen nekik is köszönhetem az elmúlt évek sikereit (Fotó: Gregority Antal)

A bűnmegelőzésben nehéz eredményt mérni, de a Fejér megyéből az országot „meghódító” Ovizsaru program akár határon túli sikerré is válhat. Külföldről is érdeklődnek ugyanis a legkisebbek korosztályát lefedő program iránt, amelynek „szülőanyja” egy fehérvári alezredes.

- Látom, szobája falán is mindenhol gyerekfotók, gyerekrajzok... Egyszóval a gyermek-centrikusság nem lehet kérdéses.

- Mindig gyerekekkel körülvéve dolgoztam, dolgozom. Eredetileg egészségügyi iskolát végeztem, a baracskai bv-nél is dolgoztam ápolónőként, majd nevelő lettem ugyanitt. A tököli fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézeténél is láttam el hivatást. Elvégeztem a rendőrtiszti főiskolát, utána egy ideig a gárdonyi kapitányságon fiatalkorúak vizsgálójaként dolgoztam, 2001 óta pedig a megyei főkapitányságon látok el szolgálatot, a többi között az ifjúságvédelem a munkám.

- De hogy került rendőrként először óvodaközelbe?

- Mikor Sára lányom ovis lett, maguk az óvónénik kerestek meg. Érdekes foglalkozású szülőket kellett bemutatniuk a gyerekeknek, s akkoriban egy rendőr néni még igencsak szokatlan jelenség volt. 1996-ban összesen ketten voltunk női nyomozók a megyében.

- Az óvodába civil anyukaként ment? Vagy mundérban?

- Az első ilyen alkalom valóban érdekes volt. Azt mondták, hogy egy ovis csoport lesz, nagyjából 20 gyerekre számítottam, ehhez képest ott szorongott vagy hatvan kicsi. Egyenruhában mentem, a gyerekek ugyanis ahhoz kapcsolják a rendőrt, ahogy például a tűzoltót is a vastag öltözékhez, a piros színhez. Úgyhogy először mindig egyenruhában kell menni.

- Ahogy az Ovizsaru program elterjedését nézzük, ez komoly meggyőző erőnek is mutatkozott. Miért pont az óvoda, miért éppen az ovisok?

- A nagyobbak, az iskolások lefedett korosztály, ott oktatjuk a többi között a D.A.D.A. (Dohányzás - Alkohol - Drog - AIDS) programot, de a legkisebbek, a leginkább megfoghatóak mégiscsak a 4-6 évesek, s számukra nem volt ilyen komplex program. Ennek részleteit, menetét 2006-ban kigondoltam, de akkor nem kapott igazán támogatást, inkább úgy tekintettek erre a korosztályra, mint amelyiknek nincs más dolga, mint hogy arra figyeljen, le ne essen a felső gombóc a fagylaltjáról. Egy év múlva támogatást is kaptam hozzá, így három - egy fehérvári, egy ercsi és a perkátai - óvodában kísérleti jelleggel beindulhatott.

- Nyilván nem egyöntetű óvodás hozzáállást tapasztalt. Ötévesen sem mindenkit nyűgöz le az egyenruha. Lehet, hogy valaki sírva is fakad.

- Nagyon sok múlik a szülői hozzáálláson. Ha a kisgyerek azt hallja otthon, hogy kisfiam, azért nem kapsz csokit, mert apádat megbüntette a rendőr, vagy ha nem viselkedsz jól, majd meglátod, elvisz a rendőr, akkor nyilván félni fog a személyes találkozástól. Ezért is van, hogy az Ovizsaru program nem kizárólag az áldozattá válás elkerülésére van, hanem a rendőrségbe, a rendőri munkába vetett bizalmat is erősítenénk általa. A szülőkhöz először hazaküldtünk egy kérdőívet, mit szólnának az egészhez. Pozitívan álltak hozzá még azok is, akik addig el sem tudták volna képzelni, ugyan milyen veszélyek fenyegethetik a nagycsoportos gyermeküket. Amikor a csoportokhoz mentem, kezdetben láttam, vannak kisgyerekek, akik tényleg félnek a rendőrtől, tartanak az egyenruhástól. Ez a félelem azonban elmúlt, s a gyerekeket nagyon is érdekli, mit csinál egy rendőr egész nap.

- Hogy jött a képbe, hogy elkezdjen bábozni?

- Ha csak kiáll a rendőr a gyerekek elé beszélni, a többedik alkalom már nem biztos, hogy olyan érdekes lesz. Kellett egy karakter, egy főszereplő. Az hamar meglett, hogy báb legyen, a bábozás közel áll a gyerekekhez. Elmentem az akkori iskolai kellékboltba, de csak egy börtönőrnek öltöztetett bábot találtam, viszont kisfiú bábot árultak. Így belőle lett Rosszcsont Ricsi, az óvodás, a börtönőrt meg kicsit átalakítottam otthon: fénymásoltam neki picike váll-lapot - mert eredetileg hadnagy volt, de ma már nem jellemző a rendfokozata -, meg jelvényt, a saját egyenruhámról megkapott pár gombot, s kis sapkát is varrtam rá. Azonnal látszott a különbség, amikor Rendőr Robi kezelt végig mindenkivel a csoportban: ha volt kisgyerek, aki nekem nem akart bemutatkozni, Robival lekezelt.

- Már az első évben félszáz óvoda csatlakozott. Gondolta volna, hogy ekkora lesz az érdeklődés?

- Magam is csodálkoztam, mert tényleg egymás után jöttek a felkérések. Holnap például Nyíregyházára megyek 25 intézmény óvónőit felkészíteni. Ugyanis egy idő után már olyan sok helyre hívtak, hogy írtam egy módszertani füzetet, s ennek segítségével az óvónők maguk tarthatják meg ezt a hat alkalomból álló foglalkozás-sorozatot. A legelső látogatást azért még most is rendőr tartja a gyerekeknek. A foglalkozásokon a gyerekekkel olyan témákról beszélgetünk a bábok segítségével, mint például mit tegyenek, ha elkeverednek a szüleiktől az utcán, az áruházban, milyen veszélyes anyagok, vegyszerek vannak otthon, hogyan kell rendőri segítséget kérni. 2010 áprilisa óta országos az Ovizsaru program.

- Mégis hogyan lehetne lemérni a sikerét? A bűnmegelőzésben nyilván nehéz megállapítani, minek a hatására mikor ki nem vált áldozattá.

- Az én hitvallásom az, hogy ha már egy gyermek esetében megakadályoztuk, hogy bűncselekmény áldozatává váljon, akkor elértük a célunkat. Igaz, ezek az esetek egyáltalán nem gyakoriak, de volt olyan esetünk, amikor egy csonka családban élő kisfiú Rendőr Robinak el merte mondani, hogy a nevelőapja máshogy is szokta szeretgetni, mint ahogy az elvárható lenne. Az óvónő felvette a kapcsolatot a rendőrséggel, és történt is intézkedés. Ugyanakkor, hangsúlyozom, nem a családok életébe akarunk beavatkozni. Számomra a legnagyobb elismerés az, amikor a gyerekek megkiabálnak az utcán, hogy „szia, rendőr néni”!

- Az Ovizsaru Fejér megyéből hálózta be szinte egész Magyarországot, de úgy tudom, már külföldről is mutatkozik érdeklődés iránta.

- Szeretnénk fejleszteni a programot: fontos lenne kibővíteni a tolerancia és a környezetvédelem témaköreivel. És le kellene fordítani angolra. Legutóbb egy, 11 országra kiterjedő rendőri konferencián egyedül mi rukkoltunk elő az óvodásokat célzó kezdeményezéssel. Sok országból szívesen átvennék a programot.

- Manapság már úgy varratják a bábokat. Hol van az első?

- Az eredeti a szekrényemben piheni ki az évek munkáját. Nagy becsben tartom.

Életpálya

Vörös Ferencné 1969-ben született Székesfehérváron. Párja is szakmabeli, Sára lányuk 17 éves. 1993-ban rendőr hadnagyként végez a Rendőrtiszti Főiskolán, majd a Janus Pannonius Tudományegyetemen diplomázik. A fehérvári kapitányság után 2001-től a megyein dolgozik, beosztása koordinátor. 2004-től rendőr alezredes. 2006-ban megválasztják Az év D.A.D.A. (Dohányzás - Alkohol - Drog - AIDS) rendőrének. 2004-ben, 2007-ben és tavaly is kitüntették.

Forrás: http://www.dh-online.hu/hetvege/20110521_vilagga_mehet_rendor_robi
Szerző: Kocsis Noémi
Fotó: Gregority Antal