Made in China: érdemes kínaiul tanulni

Kurucz Tünde (szerző) és Katona László (fotók)

Forrás: Metropol, 2011. június 7., kedd, 8-9. oldal

Olc(s)ó ruhák, bóvli PVC-játékok és édes-s(z)avanyú csirke: röviden ez jut egy átlag magyar eszébe, ha meghallja azt a szót, hogy Kína vagy kínai. Pedig az elmúlt két évtizedben a távol-keleti ország sokat változott, már nem olyan, mint a kilencvenes évek elején volt, amikor megérte a kínaiaknak Magyarországra költözni.

- A kínai cégek vezetői egy rakás pénzen ülnek és terjeszkedni akarnak az Európai Unió irányába is - mondta Salát Gergely sinológus. - Ezek a vállalatok nem a gagyi termékekkel és alacsony áraikkal, hanem minőségi, high-tech termékekkel akarják meghódítani a piacot, de ehhez regionális elosztóközpontokra van szükségük.

A sinológus szerint Magyarországnak kiválóak a földrajzi adottságai, és minden esély megvan arra, hogy a régióban vagy akár egész Európában a kínai cégek egyik legfontosabb logisztikai partnerévé váljunk. Ehhez azonban nemcsak a magyar és a kínai miniszterek vállveregetésére, hanem a kínai és a magyar cégek konkrét együttműkö­désére van szükség.

- Nekünk kellene Kínába utaznunk! Csak egy a gond: válság van, a magyar kis- és közepes vállalkozások többségének meg nincs arra pénze, hogy akár egy cégvezető eltöltsön ott pár napot, és alaposan megismerje, megvendégelje a kiszemelt távol-keleti partnert - említette Salát Gergely, majd kiemelte, a kínai vállalatoknak az is vonzó, ha a magyar munkavállalók egy része beszélné a kínai nyelvet.

Hogy mennyire nehéz valójában a kínai nyelv? Szentmártoni Lívia, az ELTE Konfuciusz Intézetének programigazgatója elmondta, az alapokat már nyolc hónap alatt el lehet sajátítani, és a bátrabbak ezek után akár az alapfokú nyelvvizsgát is megpróbálhatják.

A legnehezebb a nyelvben az írásjegyek elsajátítása és a pontos kiejtés megtanulása, hiszen egy szó jelentése a hangsúlytól függően változhat. Például ún. szinten tartó hangsúlyban a ma anyát, emelkedő hangsúlynál kendert, eső-emelkedő hanglejtésnél lovat, eső hangsúlynál pedig szidást jelent. És akkor még nem is beszéltünk a ma hangsúlytalan alakjáról, amely kérdő partikulaként funkcionálhat a kérdő mondatban. Ha valaki másképp ejti az adott szót, az sem jelent minden esetben nagy gondot, hiszen a szövegkörnyezetből általában sok minden kiderül. Persze jócskán nehezítheti a megértést.

A lényeg, hogy mindenkinek érdemes kínaiul tanulnia, mert egyre több itthon az olyan álláslehetőség, ahol a távol-keleti nyelv ismerete előnyt jelent.

Kína nálunk is jelen van

A hazai kínai közösség tagjai főleg a gazdagabb dél-kínai tartományokból költöztek ide, de csak kevesen integrálódtak. Egyrészt a kultúrájuk teljesen eltér a mienktől, másrészt pedig sokan az országot ugródeszkaként használták és használ­ják, hiszen nem olyan egyszerű nálunk egy kínai állampolgárnak letelepedni. Elég, ha vala­melyik hivatalnok egy pecsétet rossz helyre üt, és az ügynek könnyen ki­toloncolás lehet a vége. Nehezíti a dolgot az is, hogy a kettős állam­polgárságot a kínai ál­lam nem ismeri el.
Idén június 16. és 18. között Budapesten tartják az Európai Konfu­ciusz Intézetek Konfe­renciáját, amelyen többek között részt vesz Hszü Csia-lu, a kínai parlament alelnöke is.

Sztereotípiák

A kínaiak előszeretettel fogyasztanak kutyahúst.
- A kínaiak nagy része soha nem eszik vagy evett kutyahúst.

Az átlag kínai szegény.
- Nem szabad összekeverni az életformát az élet­színvonallal. A kínai esetleg kevesebbet költ a la­kására, de többet a ruházkodására, étkezésére vagy az elektronikai eszközeire.

A nagy falat látni lehet az űrből.
- Ez egy jól kitalált PR-történet, nincs valóságalapja.

Kína messze van, nincs értelme kínaiul tanulni.
- A világot behálózzák a kínai cégek, amelyek előszeretettel alkalmaznak kínaiul beszélő kollégákat.