Örökségvédelem - Tiltakoznak és kiállítást szerveztek a régészek

Robbanásig feszült a helyzet

A régészek megvalósíthatatlannak és felelőtlennek tartják az örökségvédelmi törvény módosításait. Szerintük a kormány szándékosan csinált bűnbakot a régészekből, holott valójában nincs pénz az állami beruházásokra.

A Budapesti Történeti Múzeumban látható „Megmentett örökség - Kincsek Európa szívéből” című kiállítás nem titkolt célja, hogy bemutassa, milyen örökség pusztulhat el, ha nem változtat a kormány a novemberben és tavasszal is módosított örökségvédelmi törvényen. A tárlat az első földművelők megjelenésétől, a 3-4 ezer éves leletektől a török kori kincsekig kalauzolja a látogatókat az elmúlt 15 év legjelentősebb feltárásain keresztül. Van, aki egyszerűen lobbikiállításnak hívja a tárlatot, ami először a Parlamentben volt látható, ezután érkezett a budai várba.
„A politikusok reakciói pozitívak voltak, sokan mondták, hogy nem gondolták volna, hogy ilyen értékek is előkerülnek a földből” - mondta maliciózusan Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke. Szerinte a kiállítás főleg a nagyközönségnek szól, hiszen a bemutatott leletek nagy része adóforintokból került a felszínre. De nem utasítja el azt sem, hogy így szeretnék meggyőzni a honatyákat arról, hogy érdemes megkérdezni a szakmát, mielőtt törvényt módosítanak. Az új jogszabály szerinte a gyakorlatban megvalósíthatatlan, veszélybe sodorja a feltáratlan leleteket, ráadásul a beruházásokat is hátráltatja. A tavaly novemberben sebtében elfogadott, ráadásul idén áprilisban tovább szigorított törvénymódosítás ugyanis a munkálatok idejét kétszer 30 napban maximalizálja, az erre fordítható keretösszegnek pedig nem a minimumát, hanem a maximumát határozta meg 200 millió forint értékben. A törvény ráadásul visszamenőleges hatályú, így azon munkáknál, ahol az elmúlt években elérték a keretszámokat, nem fognak további összegeket feltárásokra fordítani. Például ott az évek óta épülő M43-as autópálya-szakasz, amelyhez még mintegy 250 ezer négyzetméternyi területet kellene feltárni, ám erre már nincs rendelkezésre álló idő és pénz sem. Régészeti feltárás nélkül nem lehet tovább építkezni, ezért a beruházás egyelőre áll, és egyedi kormánydöntésre vár. Lassányi Gábor szerint jelenleg húsz ilyen nagyberuházás állt le az örökségvédelmi törvény módosítása miatt. „A kormány a régészekre mutogat, bűnbakként állítja be a szakmát, holott sok esetben a pénz fogyott el, hiányoznak az állami források” - állítja a Magyar Régész Szövetség elnöke. Leszögezte: a régészek és a beruházók között nincs feloldhatatlan ellentét, mindenkinek elemi érdeke, hogy a feltárásokat előre meghatározott ütemben és költségvetéssel tudják elvégezni. A szervezet ezért elkészített egy törvényjavaslatot, amelyben minden szereplő számára kedvezőbb működési kereteket biztosító koncepciót fogalmaztak meg. Például szerepel benne az előzetes örökségi kockázatfelmérés.
Hogy erre miért van szükség, azt a 2009 és 2011 között a Fejér megyei Perkáta melletti 62-es elkerülő út építésével szemléltette. Az út nyomvonala ugyanis pont kettévágott egy régóta ismert lelőhelyet, egy középkori falut és a mintegy 5000 sírt tartalmazó temetőjét.
„Egy ekkora beruházásnál rengeteg pénzt és időt lehetett volna megtakarítani, ha egy kicsit arrébb viszik az utat” - jegyezte meg a szakember, aki szerint a feltárás így közel másfél évig tartott, és az örökségvédelem számára is nagy kihívást jelentett. A jelenleg érvényes jogszabály alapján a lelet ötödét sem lehetett volna feltárni, vagy sokkal tovább tartott volna.
A régész szerint joggal lehet attól tartani, hogy a beruházók inkább gyorsan dózerolnak, és vállalják a pereskedést, mint azt, hogy hónapokat, éveket csússzon egy-egy projekt. Lassányi szerint mára sok helyen robbanásig feszült a helyzet, a beruházók a kormány döntésére várnak, aki pedig a régészekre mutogat. Ráadásul ha a jelenlegi ügyekről döntés is születik, hamarosan újratermelődik az egész probléma, hiszen a törvény rossz.
Lassányi Gábor elmondta: a rossz örökségvédelmi szabályozás miatt megerősödhet az illegális műkincs-kereskedelem is. Megjegyezte, az elmúlt 20 évben nagymennyiségben kerültek ki római és bronzkori műkincsek az országból - a kiállítás látogatói ebből is kapnak ízelítőt. „Az elmúlt időszakban a dunántúli római kori lelőhelyeket - amelyeket fémdetektorral át lehetett vizsgálni - már kifosztották, most a Dunától keletre dolgoznak, a fő célpontok az Árpád-kori lelőhelyek” - magyarázta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tárlat célja a lakossággal való kapcsolat erősítése is, ezért külön tárlóban azokat a műkincseket mutatják be, amelyeket civilek, amatőr régiségbúvárok találtak. Van itt római kori szatírszobor, aranypénzek, sőt egy kelta vaskard is.

Mézes Gergely

Forrás: Világgazdaság, 2012. július 2., hétfő, VG PLUSZ - Kultúra, 15. oldal

A fénykép forrása: http://sirasok.blog.hu/