Szénmonoxid-mérgezés - a baj sokszor megelőzhető

A tüzelő- és fűtőberendezések, valamint a kémények karbantartásának fontosságára hívta fel a figyelmet a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A szénmonoxid-mérgezések megelőzése érdekében tartott sajtóbeszélgetésen a mentőszolgálat, a kéményseprő ipari szolgáltatást végző társaság és a gázszolgáltató is részt vett. A szakemberek a készülékek rendszeres felülvizsgálata mellett kiegészítő védelemként a szénmonoxid-érzékelők használatát szorgalmazzák. Az éles, sípoló hanggal figyelmeztető berendezés felszerelése életeket menthet.

A rendezvényen Magosi Lajos tű. alezredes, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója hangsúlyozta: a szén-monoxid-mérgezést legtöbbször a helytelenül használt tüzelőberendezés, kémény, kályha, kandalló, gázkazán, gáz vízmelegítő okoz, a balesetek igen gyakran éjszaka történnek, amikor a gáz hatásának kitett ember nem változtat helyet. A mérgezés viszonylag kis anyagi ráfordítással megelőzhető lenne, hiszen a szénmonoxid-koncentráció emelkedését a szénmonoxid-érzékelők jelzik. Ezek az eszközök rendkívül hatékonyak, kiegészítő védelemként nagymértékben segítik a balesetek megelőzését, de a tüzelő- és fűtőberendezések rendszeres karbantartását és üzemszerű használatát nem helyettesítik. Ezért rendkívül fontos, hogy az állampolgárok minden fűtési szezon előtt ellenőriztessék a tüzelő-, fűtőberendezések és a kémények műszaki állapotát, karbantartottságát, ezzel fontos lépést tesznek saját biztonságuk érdekében. Fontos az is, hogy azokat a helyiségeket, amelyekben a tüzelőberendezések találhatóak, rendszeresen szellőztessék, így is megakadályozható a mérgező gázok felhalmozódása.

Pápai Imre, az Országos Mentőszolgálat Fejér megyei vezető mentőtisztje a szén-monoxid élettani hatásait ismertette. Mint mondta, ez az alattomos gáz színtelen, szagtalan és megakadályozza, hogy a vér megfelelő mennyiségű oxigént szállítson. Ennek következtében már rendkívül alacsony koncentrációban is mérgező. A mérgezésre kezdetben kábultság, fejfájás, fülzúgás, hányinger, szédülés, zavartság jellemző. Később izomgörcsök, hányás, bénulás, majd a legsúlyosabb esetekben eszméletvesztés és fulladás lép fel. Ha a levegőben a koncentrációja eléri az egy százalékot, gyakorlatilag másodpercek alatt bekövetkezik az eszméletvesztés. Amennyiben a mérgezést szenvedett embert nem juttatják friss levegőre, rövid idő alatt bekövetkezhet a halál. Ha a fenti tüneteket észleljük, azonnal menjünk szabad levegőre, és minden esetben hívjunk orvosi segítséget. A mentők tapasztalatait kiemelve hozzátette: szén-monoxid-mérgezésnél a vizes zsebkendő, vagy az otthon talált álarc nem nyújt védelmet, ugyanis ha a szén-monoxid felszabadul, elfogy az oxigén, így nincs mit megszűrni a levegőben.

Az ilyen balesetet szenvedő embereket csak speciális, a tűzoltók által használt légzőkészülékben lehet biztonsággal kimenteni, mert a másik segítségére siető ember a helyiségbe lépve maga is a szénmonoxid áldozatává válhat. Szénmonoxid-mérgezés gyanúja esetén mindenképpen a mentők mellett a 104-es segélyhívón értesíteni szükséges a katasztrófavédelmet a 105-ös számon. Az egységek kiérkezéséig meg kell próbálni szellőztetni a helyiséget, a nyílászárók nyitva tartásával, szükség esetén betörésével. A zárt térbe légzőkészülék hiányában kizárólag átszellőztetés után lehet bemenni.

Németi László tű. alezredes, katasztrófavédelmi igazgatóhelyettes elmondta: a fűtési időszakban a tűzesetek megelőzése érdekében nem szabad megfeledkezni a szilárd tüzelésű berendezésekről sem. Éghető anyagokat, berendezési tárgyakat, tüzelőanyagot, újságpapírt a fűtőberendezés és a hozzá kapcsolódó füstelvezető csövek közelében nem szabad elhelyezni. Figyelni kell arra is, hogy a kazánok vízkör elmenő, és visszatérő szelepe a fűtés alkalmával nyitva legyen. Áramszünet esetén a keringető szivattyú nem működik, ilyenkor a tüzelést nem szabad folytatni, a parazsat el kell távolítani a kazánból. Ha elmegyünk otthonról, ne rakjuk meg a kazánt, mert ha áramszünet lesz, a keringetés megszűntével a víz felforr a kazánban, és az felhasadhat, felrobbanhat. A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő kazánok, kandallók, kályhák nyílt égésterűek, tehát a működéshez szükséges oxigént a környezetükből nyerik, ezért fontos, hogy mindig legyen a tökéletes égéshez elegendő levegő, fontos a rendszeres szellőztetés. 2011-ben vélelmezetten a hőtermelő berendezések használatával, működésével összefüggésben 52 riasztása volt a tűzoltóknak Fejér megyében. Idén a téli fűtési időszak kezdete után is kellett már kazánháztűzhöz vonulnia a katasztrófavédelemnek, és sajnos minden évben több jelzés érkezi felrobbant kazánokról.

A füst- és szénmonoxid-érzékelőket bemutatva Németi László tű. alezredes kiemelte: a szénmonoxid-érzékelők közül az EN 50291:2001-es szabványnak megfelelő készüléket kell választani, azt fejmagasságban célszerű a helyiségekben felszerelni, és mindenképpen a kezelési útmutató előírásai alapján javasolt használni.

Németh Sándor, a Kémény Zrt. vezérigazgatója hozzátette: az érzékelőket időközönként kalibráltatni kell, annak érdekében, hogy megfelelő adatokat mérjen, és hatékonyan védje a lakók egészségét. Németh Sándor elmondta, hogy munkatársai évente az érintett ingatlanok tíz százalékába nem jutnak be, így ott nem tudják elvégezni a szükséges karbantartásokat, pedig a megelőzés életeket menthet. Hozzátette: fűtsünk, de okosan. Tapasztalataik alapján egyre több háztartásban térnek vissza a hagyományos fatüzelésre, de még mindig találkoznak olyan ingatlanokkal, ahol a kazánokban kommunális hulladékot is eltüzelnek. Ez később - akár egy éven belül is - a lerakódott kátrány miatt kéménytüzeket eredményezhet, és veszélyes is a felszabaduló mérgező gázok miatt.

2011-ben kéménytűz miatt 32, 2012-ben november 23-ig 19 alkalommal riasztották a katasztrófavédelem Fejér megyei tűzoltó egységeit.

Hohl István, az E.ON Dél-Dunántúli Gázhálózati Zrt. régióvezetője a tapasztalatokat összegezve elmondta, hogy a leggyakoribb probléma, hogy a lakók a nyílászárócserék, és nagy teljesítményű páraelszívók felszerelésekor nem gondolnak a levegő utánpótlásának fontosságára. Kiemelte, hogy egyebek között falbontások, faláthelyezések, készülékcserék alkalmával épületgépész tervező méretezését kell kérni, mert ennek hiányában nem biztosított, hogy az adott épületből az égéstermék - évszaktól és időjárási viszonyoktól függetlenül - eltávozik - fejezte be tájékoztatását Szabó-Bisztricz Anett tű. hadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Székesfehérvár, 2012. november 23.

Perkáta Online (HCJD & HLSZ)