Újévi interjú Rauf Beával

A cél kapujában az elmaradhatatlan perkátai zászlóval...
(SPAR Budapest Maraton Fesztivál, 2016. október 9.)

Tagja vagy a Perkáta SE-nek? Nem kellene egy szakosztályt Rád méretezni?

Nem, nem vagyok tagja, de felmerült már egy beszélgetés során, hogy szeretnék bővíteni egy atlétikai szakosztállyal a Perkáta SE-t, ahol, ha én is szeretném, tag lehetnék. Azt azért nem gondolom, hogy rám kellene méretezni egy szakosztályt. Megteszem, ami tőlem telik, de csak a saját motivációm az, ami hajt. Szeretem a kihívásokat, a nagy teljesítményeket, szeretek kilépni a komfortzónámból, feszegetni a határaimat, nem titkolva, honnan jöttem. Ha ezzel öregbíteni tudom Perkátát, akkor arra is külön büszke vagyok.

Részesülsz az önkormányzat támogatásában?

Igen, kaptam egyszeri 50 000 Ft támogatást, még 2015-ben, amit biztosítókötél megvásárlására fordítottam.

Vannak szponzoraid?

Nagy büszkeséggel mondhatom, hogy igen. Tavaly - 2016-ban - harmadik alkalommal kaptam támogatást a Forrás Agro Kft-től és Siba Náci bácsitól.

Elsősorban a hegymászások, a csúcsok meghódítása kapcsán ismertek meg a faluban. Háttérbe szorult ez a kedvtelésed?

Neeem, a hegymászás nagy szerelem, ami sok tényezőtől függ. Hosszú hétvégékre tervezzük általában a mászásokat, mert akkor többen ráérnek, de az időjárás nem volt velünk, így többször halasztani kellett. 2016-ban háromszor volt alkalmam kijutni a nagy fehérségbe. Februárban időjárás miatt kényszerültünk visszafordulni a Hafner-ról, augusztusban a Großvenedigert (3662 m) sikeresen megmásztuk Dr. Marosi Tiborral. Szeptemberben nagy célt tűztünk ki magunk elé Grúziában, a Kazbek (5047 m) csúcsot. Az időjárás itt sem volt velünk. Az indulásunk előtti 3 hétben, és a tervezett ott-tartózkodásunk alatt is folyamatosan havazott a Kaukázusban, így a nagy lavinaveszély miatt Svájc felé vettük utunkat egy hétre. Itt sikeresen megmásztuk a Weissmiess-t (4023 m), majd a Doufolspitze-t céloztuk meg, ahonnan sajnos a gleccser instabil állapota miatt 3400 méter környékén vissza kellett fordulnunk. Sok-sok tapasztalatot, élményt szereztünk ismét, amiből tanulni és okulni fogunk.

Térjünk át a futószámokra. Hány megmérettetésed volt tavaly?

2016-ban 14 rendezett futáson vettem részt. A következő távokon indultam: egy 10 km, egy 12 km, 9 félmaraton, kettő 28 km és egy maraton (42 km).

Mitől függ, hogy melyik versenyen indulsz és melyiken nem?

Helyszíntől leginkább. Szép helyeken futni nagyon szeretek, Budapest és a Balaton a kedvenc. A Budapest Sportiroda (BSI) és a Maratonman rendezvényeit is nagyon szeretem a profi rendezés, és a több ezer induló miatt. Ezeken a futásokon eszméletlen hangulat van. A rajtnál dübörög a zene, a futam alatt is több helyszínen van élőzene, dobosok, katonazenekarok, Dj-k, szurkolók, hozzátartozók. A másik szempont a nevezési díj összege. Igyekszem még az első nevezési sávban nevezni, mert akkor a „legolcsóbb”, de még ekkor is húzósnak mondható. Ezért nagyon előre kell tervezni, az októberi maratonra például már januárban neveztem.

Mennyit edzel egy héten? Van napi penzumod? Miből áll a felkészülés? Futás, erőnléti edzés?

Nagyon változó, attól függ, mennyi időm van, de nem annyit, amennyit kellene. Igyekszem változatosan edzeni. Futás, bringa, súlyzós gyakorlatok, torna Rubint Rékával, ami nagyon jó állóképességet ad. Sok guggolás, kitörés, hasazás, mély hátizom erősítés, stb. Ezek a hegymászás miatt is nagyon jó gyakorlatok. Nyáron nehezen megy a futás a meleg miatt, jobban szeretem a téli hónapokat.

Túl vagy az egyik legnagyobb versenyeden, amiről még 2015 októberében „árulkodtál” nekem egy beszámolód során.

Igen. 2015-ben elhatároztam, hogy lefutom a maratont, ami nagyon régi vágyam volt. Az elhúzódó nyári melegek miatt úgy éreztem, hogy nem vagyok kellőképp felkészülve. Féltem tőle, de vártam is nagyon. Fejben sikerült teljesen ráhangolódnom, és egy igazi örömfutás sikeredett belőle. Nagyon boldog voltam, hihetetlen érzéseket váltott ki belőlem ez a futás! Megélni az álmaimat, vadidegen és ismert emberek szurkolását, futóbarátok támogatását, látni azt a sok-sok embert, aki mind ugyanazért a célért küzd, és szó szerint KÜZD, mindezt Budapest legszebb helyeit érintve... ...örülök, hogy ezeket az élményeket átélhettem.

Hogyan tovább?

Sok tervem van erre az évre is, de ezekről majd akkor, ha aktuálisak lesznek. Sok mindentől függ a megvalósításuk.

Most itt a tél a nyakunkon. Térjünk vissza a másik szerelmedhez. Mikor hódolsz legközelebb a hegymászásnak?

Január vége fele tervezzük... ...időjárástól függ.

Melyik csúcsot tervezed bevenni?

Wildspitze (3772 m) vagy a Hafner (3076 m).

Van titkos, de reális álmod?

Persze, álmai mindenkinek vannak. De a realitás talaján maradva: Kaukázus, 5000 méter feletti csúcsnak nagyon örülnék. A magasabbak már olyan messze vannak, hogy anyagilag szinte elérhetetlen.

Kiknek mondanál köszönetet, hogy megvalósíthattad eddigi elképzeléseidet?

Mindenkinek, aki támogatott, buzdított és szorított nekem eddig, akik lélekben ott voltak velem. Külön köszönet: Siba Náci bácsinak, a Forrás Agro Kft-nek, valamint a Perkáta SE-nek!
Szeretnék mindenkinek nagyon boldog, sikeres új évet kívánni!

Megköszönve Neked az év első napján adott interjút, őszintén és szívből kívánom, hogy továbbra is teljesüljenek vágyaid, érjed el a kitűzött célokat! Ehhez kívánok jó egészséget, boldog új esztendőt Néked és Szeretteidnek!

Perkáta-Budapest, 2017. január 1.

Vigh György (HCJD & HLSZ)

Fotó: a szerző felvétele

Fényképek Bea archívumából